GyIK /

Gyakran ismételt kérdések LEADER 2.

2010. október 29., péntek [11:03]

Kérdés:
Egyesületként pályázok LEADER programban. A kiírás szerint legalább telephellyel kell rendelkezni a pályázattal érintett települések egyikén.Telephelyet létesítünk egy ilyen településen, amelyről hivatalos igazolást kell csatolni a pályázat mellé. Telephelyünk egy már működő közintézmény területén található, nem saját ingatlanunk. A telephely létesítésébe beleegyezőnyilatkozatot kaptunk a tulajdonostól. Az egyesületi alapszabályba beleírtuk a telephelyet, de a bíróság nem vezeti fel a hivatalos kivonatra, mert az egyesületi törvény szerint nincs vele teendője, így bírósági igazolást nem kapunk. Elegendő-e az ingatlan tulajdonosának nyilatkozata a telephelyünk létesítéséről?

Válasz:
A pályázati felhívás 13.1 bekezdés ’b’ pontja alapján, ha a beruházás nem saját tulajdonú, vagy más személy olyan jogával terhelt ingatlanon valósul meg,mely a beruházás megvalósítását, illetve az üzemeltetési kötelezettség lejártáig annak használatát korlátozza vagy kizárja, azt a teljes bizonyítóerejű okiratot, amely igazolja, hogy az ügyfél jogosult a beruházást okiratban feltüntetett ingatlanon megvalósítani és az ingatlant az üzemeltetési kötelezettsége lejártáig használni. Ha a bíróságok ezt valóban nem hajlandóak bejegyezni, akkor elfogadható az alapító okirat és a hozzájárulás.

Kérdés:
A kisebbségi önkormányzat is jogosult kérelmet benyújtani, azonban miután ezek nem önálló önkormányzatok, hanem részönkormányzatok, így adószámmal sem rendelkeznek, azaz regisztrálni sem tudnak. Ez alapján mégsem lehet kérelmező.

Válasz:
Azonos adószám esetén a két szervezet gazdálkodási, tehát támogatás alanyiság szempontjából egyetlen jogi személynek minősül, ezért vonatkoznak rá, illetve az általuk benyújtott pályázatokra azok a korlátozó előírások, amelyeket a Pályázati Felhívás 3. és 4. pontjai tartalmaznak.

Kérdés:
Rendezvény szervezése esetében az ügyfél fogathajtó versenyt szeretne rendezni és érdeklődik, hogy az akadályok illetve a pálya kialakításához kapcsolódó munkák, mint tereprendezés elszámolható-e?

Válasz:
A pályázati felhívás rendezvény jogcímének keretében az elszámolhatókiadások között szerepel tereprendezés, ennek keretében elszámolhatók a pálya kialakításához kapcsolódó munkák. Az akadályok pedig eszközbeszerzés keretében számolhatóak el. Amennyiben az adott LEADER HACS célterület nem tartalmaz ezekkel kapcsolatban korlátozó tényezőket.

Kérdés:
A HPME katalógusokban meghatározásra kerültek az elszámolható eszközök,ennek alapján: eszközbeszerzés: a rendezvény lebonyolításához szükséges, a 2000.évi C. törvény a számvitelről 80.§. (2) bekezdésében megfogalmazottak alapján kis értékű tárgyi eszköz. Kérdése az ügyfélnek hogy van-e valamilyen százalékos aránya a kis értékű tárgyi eszköznek a támogatási összegen belül?

Válasz:
A pályázati felhívás 8.12 bekezdése alapján az eszközbeszerzés nem haladhatja meg a 8.8 bekezdés ’a’ pontjában igényelt elszámolható kiadás összegének 20%-át. A pályázati felhíváson kívül az érintett célterület adatlap is tartalmazhat erre vonatkozó, a 20%-nál alacsonyabb határt megszabó, vagy egyéb kikötést.

Kérdés:
Az ajánlattevő alanyi ÁFA mentes. Tehát mivel nem számít fel ÁFÁ-t, az árajánlatán a nettó ár megegyezik a bruttó árral. Ilyenkor mit vezessünk fel az árajánlatos tételbejelentő lapra? Alapból a nettó értéket kellene és attól függően, hogy azügyfél visszaigénylő vagy sem, kerül a támogatásba beszámításra a vonatkozó ÁFAösszeg. Alanyi ÁFA mentes ajánlattevőnél ezt az adószámból felismeri az IIER rendszer a támogatási összeg kalkulációjakor?

Válasz:
A. Ha az ajánlattevő, illetve a számlaadó alanyi ÁFA mentes, akkor az ajánlata nem tartalmazhat ÁFA-t, azaz nettó árnak minősül.

B. Igen, az IIER rendszer támogatási összeg kalkulációjakor figyelembe veszi ezt a tényezőt.

Kérdés:
Tényleg nem kell összeférhetetlenség fennállásáról szóló nyilatkozatot kitöltenie annak, akinek nem kell üzleti tervet illetve működtetési és fenntarthatósági tervet csatolnia? Tehát csak annak kell ilyen nyilatkozatot csatolnia, aki vállalkozási vagy közösségi fejlesztési jogcímre pályázik és a támogatásiösszege nagyobb, mint 5 millió Ft? Ezt a „LEADER kérdések-válaszok"dokumentumban láttam leírva (20. kérdés), de sehol máshol nem látom.

Válasz:
Igen, csak annak kell ilyen nyilatkozatot csatolnia, aki vállalkozási vagy közösségi fejlesztési jogcímre pályázik és a támogatási összege nagyobb, mint 5 millió Ft.

Kérdés:
Építési beruházás vonatkozásában a 141/2009. MVH közlemény VI. pontja szerint legalább kétárajánlat csatolása szükséges, ha referenciaár az ÉNGY-ben foglaltak alapján nem állapítható meg. Kérdésem, hogy emellett szükséges-e a Pályázati felhívás 13.2. d) pontja szerinti legalább 2 részletes árajánlat csatolása a beruházás egészére vonatkozólag?

Válasz:
Ha a kivitelezőjétől kapott részletes és tételes árajánlatában vagy költségvetésében olyan építési tétel is szerepel, amellyel azonosat az ÉNGY nem tartalmaz, akkor (és csak akkor) Építés „C” betétlapot kell kitölteni. Ebben az esetben a kérelméhez csatolnia kell két különböző, egymástól független ajánlattevőtől származó, az adott tételre vonatkozó, hasonló műszaki tartalmúrészletes és tételes árajánlatot.

Kérdés:
Az egyéb elszámolható kiadásokat (Pályázati felhívás 5. melléklet) kell-e részletezni az árajánlatos tételbejelentő lapon?

Válasz:
Az 5. számú melléklet általános költségeit az árajánlatos tételbejelentő lapon nem, kizárólag a Főlap 9. Egyéb igényelt kiadások pontjában kell feltüntetni.

Kérdés:
A Pályázati felhívás 9.18. b) pontjában említett képzésiütemtervnek milyen főbb adatokat kell tartalmaznia, ill. vannak-e formai követelményei?

Válasz:
A képző intézmény által használt ütemterve elfogadható, a pályázati felhívás erre vonatkozóan sem tartalmi, sem formai követelményeket nem tartalmaz. Amennyiben a célterület adatlap tartalmaz előírásokat erre vonatkozóan, akkor annak megfelelően kell eljárni.

Kérdés:
Hiánypótolható-e a Működési és fenntarthatósági terv?

Válasz:
Igen

Kérdés:
Egy jelenlegi pályázó (IV.LEADER tengely) korábban nyert már támogatást a LEADER + keretében. A támogatási szerződése nem tartalmazza, hogy az elnyert támogatás csekély összegűtámogatásnak minősül-e, ha csekély összegű támogatásnak minősül, akkor milyen euro/ forint árfolyammal kell számolni? Pontosan mely dátumtól kell számolni a három évet (értesítés döntésről, támogatási szerződés…)?

Válasz:
Ha a támogatási szerződésen és a pályázati felhívásban sem szerepel “de minimis” kitétel, akkor nem minősül csekély összegű támogatásnak a LEADER+ keretében elnyert támogatás.

A „de minimis” támogatás három évét a folyósítás alapján kell számítani, azaz a kedvezményezett bankszámláján történő jóváírás napja a három év kezdő időpontja, és a három év eltelte a folyósítás napját követő napon következik be. Ha az igényelt támogatás várhatófolyósításának napja a korábban kapott támogatás folyósítása + 3 év utáni napon esedékes, akkor az előző támogatással már nem adódik össze.

Kérdés:
Oktatás, ingatlan, gép költségeit a pénzügyi tervben hova kell írni? Ha az egyéb mezőbe írná, akkor arra a 12%-os szabály vonatkozik?

Válasz:
Pénzügyi tervet csak közösségi célúés vállalkozási alapú jogcímek esetében kell csatolni, ezeknél pedig nem szerepel oktatásra vonatkozó elszámolható költség, ha nem írta elő a HACS speciális költségként, így ebben az esetben nem értelmezhető a kérdés.

Amennyiben a HACS speciális elszámolható költségként feltüntette az oktatásra vagy rendezvényre vonatkozóköltségeket közösségi célú vagy vállalkozási alapú jogcímek esetén, vagy ha rendezvény és oktatás jogcímek esetén a HACS kötelezően benyújtandódokumentumként előírta a pénzügyi tervet, akkor a következőket kell alkalmazni:

A Pénzügyi Betétlap 2/D sorában lévőadatokra a 12%-os korlát nem vonatkozik. Ebbe a sorba a 12%-os korlátozás aláeső, valamint az egyébként is elszámolható, de az építési, a gép és az immateriális javak költségei közé nem beilleszthető egyéb (azaz pl. oktatási és rendezvény) költségek együttes összegét kell beírni.

A 12%-os korlát alá eső költségeket a főlap 9. adatmezőjének első adatsorában kell föltüntetni.

Kérdés:
Ha képzésre pályázok, szükség van: - Főlap, - Árajánlatos lap, - Pénzügyi terv, + célterület specifikus adatlap, együttműködés,telephely igazolás?

Válasz:
A 141/2009. (X.5.) MVH Közlemény VI. pontja (“A pályázati csomag részeként benyújtandó nyomtatványok és dokumentumok”) részletesen felsorolja a csatolandódokumentumokat, ezeken kívül szükség van az illetékes LEADER HACS által előírt formanyomtatványokra/iratokra. Pénzügyi terv csatolása képzés jogcím keretében nem szükséges, kivétel ha az illetékes LEADER HACS azt előírja.

Kérdés:
Nem találok sehol írást üzleti tervről, működtetési és fenntarthatósági tervről. A 23/2007 FVM rendelet 27.§e, f pontjában látok némi szót erről csupán.

Válasz:

LEADER vállalkozás alapú fejlesztésés közösségi célú jogcím keretében benyújtott pályázathoz kell mellékelni,üzleti tervet természetes személy, mikro-, kis-, és középvállalkozás esetén;működtetési és fenntarthatósági tervet pedig települési önkormányzat,települési kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, egyházi jogi személy vagy non-profit szervezet esetén kell benyújtani, ha a kérelmezett támogatás összege az 5 000 000 forintot meghaladja. Az üzleti terv nyomtatványt és a részletes kitöltési útmutatót a 141/2009. (X. 5.) MVH Közlemény mellékletei között lehet megtalálni az MVH www.mvh.gov.hu címen elérhető honlapon.

Kérdés:
Van-e akadálya, ha van képesítése,hogy megbízási díjjal önkormányzati dolgozó legyen képző? Vagy akkreditált képző intézmény lehet csak ajánlattevő.

Válasz:
Amennyiben az illetékes LEADER HACS célterület specifikus feltételeinek megfelel ez a megoldás, akkor támogatható.

Kérdés:
Az árajánlatos bejelentő lapra azönkormányzati adószámot írjuk be, vagy annak a dolgozónak az adószámát, akivel a megbízási szerződést tervezzük?

Válasz:
Ebben a rovatban az elfogadottárajánlaton szereplő partner (pl. eladó, szállító, szolgáltatást nyújtó)adószámát kell megadni. Fontos, hogy ezt a nyomtatványt csak akkor töltse ki, ha a referenciaár nem állapítható meg.

Kérdés:
Kell-e, hogy akkreditált képző intézmény állítson ki bizonyítványt? Vagy elég pl. egy oklevél, részvételi díj emléklap, amit azönkormányzat ad ki.

Válasz:
Az ügyfél az oktatás után a résztvevők számára tanúsítványt, bizonyítványt, vagy oklevelet köteles kiállítani. A kiállítószerv – hacsak a célterület katalógusban nincs követelményként előírva – nem kell, hogy akkreditált képző intézmény legyen.

Kérdés:
Milyen szintig kell megnevezni az árajánlatokban és azárajánlatos tételbejelentő lapon az egyes költségtételeket? Pl. adatlapon: "bábelőadás", árajánlaton: "bábelőadás + hely +időpont + résztvevő + díjazás"vagy adatlapon: "Kukorica Jancsi címűbábelőadás", árajánlaton: "Kukorica Jancsi című bábelőadás +hely..."

Válasz:
Elegendő az adatlapon: "bábelőadás",árajánlaton: "bábelőadás + hely + időpont +résztvevő + díjazás" feltűntetése.

Kérdés:
Különbözhet-e az árajánlatot adó szervezet és a majdani számlakibocsátó? Profi előadóknál bevett gyakorlat, hogy az árajánlatot egy műsoriroda, műsorszervező cég adja. A vevő vele szerződik, de a szerződésben rögzítve van, hogy a számlakibocsátó egy másik cég (az előadócége). Így a kifizetéskor és a végső számlán nem ugyanaz a vállalkozás szerepel.

Válasz:
Amennyiben a számlán szereplő összeg a támogatási döntésben, illetve a nyertes (elfogadott) árajánlatban szereplő összeget nem lépi túl, akkor szankció nélkül különbözhet az árajánlatot adó szervezet és a majdani számlakibocsátó. Ellenőrzés alkalmával azonban magyarázatot kell adni az eltérésre. A műsoriroda-művész reláció elfogadható magyarázat.

Kérdés:
A„LEADER kérdések-válaszok” dokumentum 54. pontjánál arra a kérdésre, hogy elszámolható-e „rendezvényszervezés” elnevezésű számlatétel (SZJ’03 74.84 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás), „Igen, elfogadható” válaszérkezett.
Az 53. kérdés válasza arra is utalt, hogy a rendezvény az árajánlatos tétel bejelentő lapon egy csomagként feltüntethető, ha az árajánlat tételesen részletezi a költségeket.
A kérdésem ezek alapján:

Működik-e egy LEADER rendezvény pályázatnál a következő megoldás?
A pályázó nem kér be minden ktg.elemre külön-külön árajánlatot, hanem komplexárajánlatot kér be egy rendezvény megszervezésére.

Az árajánlatos tétel bejelentő lapra egy tételként, „rendezvényszervezés” címen viszi a létesítményhez kapcsolódó költségeket.

Az árajánlaton részletesen lebontja a rendezvényszervezés költségeit, olyan tételekre, amik illeszkednek az elszámolható kiadásokhoz.

Például:
„Rendezvénycsomag megszervezése összesen: bruttó 500.000 Ft. Bruttó költségek részletezése:

- bábelőadás +helyszín, időpont, időtartam, ár stb.
- terembérlet + helyszín…
- hangosítás bérlése + helyszín…
- helyi termék bemutató alapanyagktg.-e + helyszín…
- biztonsági szolgálat + helyszín…”

A pályázat megvalósításakor egy darab számlatétel születik: „Rendezvénycsomag megszervezése”(SZJ’03 74.84 Máshova nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás). A számlához csatolt számlarészletezőben viszont megjelennek a korábbi árajánlatban szereplőtételek: „bábelőadás – 30.000 Ft, terembérlet – 20.000 Ft…stb.” Tehát elszámoláshoz is csak egy, rendezvényszervezésről szóló számla kerül csatolásra. Ez így működhet?

Válasz:
Mivel a pályázati felhívásban a rendezvényhez kapcsolódó költségek eltérő mértékben számolhatók el, ebből kifolyólag az árajánlatos tétel bejelentő lapon minden költségelemet külön fel kell tüntetni, az árajánlatnak megfelelően, tehát nem elegendő egy tételként, „Rendezvényszervezés” címen felvinni. Ez alapján a 2009.11.05-i kérdéscsomag 53. kérdésére adott válasz is módosul.

Kérdés:
A LEADER pályázathoz kapcsolódva szeretnénk információhoz jutni. Az önkormányzatunk rendelkezik regisztrációs számmal,de az intézményei (műv.ház, iskola, óvoda) nem. Az intézmények is szeretnének pályázni, de nem rendelkeznek önálló adószámmal, sem számlaszámmal, mivel csak részben önállóan gazdálkodó szervek, a könyvelésüket az önkormányzat intézi. Kérem állásfoglalásukat az ügyben, hogyan pályázhatnának az intézmények, adhatnak-e be regisztrációs kérelmet, vagy csak az önkormányzat jogosult pályázatot benyújtani?

Válasz:
Mivel a támogatási rendelet értelmében az önkormányzat intézményei nem szerepelnek önálló jogi személyek, így önállóan pályázatot nem nyújthatnak be.

Kérdés:
Ha nem kell a nem beruházási jogcímeknél pénzügyi tervet csatolni, akkor pl. egy rendezvény pályázatnál nem derül ki, hogy hogyan akarja ütemezni a kifizetési kérelmeit. Hiszen a pénzügyi terv első táblázata("2 Elszámolás ütemezés") az elszámolások benyújtásának időszakait és az elszámolás értékét tartalmazzák. Honnan derülnek ki máshonnan ezek az információk a pályázat ügyintézése során? Ez nem probléma?

Válasz:
Nem probléma, mivel a kifizetési kérelem benyújtásaokr jelölnie kell, hogy utolsó kifizetési kérelmet adta be, vagy sem.A pályázat ügyintézése során az elszámolható kiadások a Főlap 9. adatblokkja, a csatolt Építési betétlapok, Gép betétlap illetve az Árajánlatos tétel bejelentőlap alapján kerülnek meghatározásra.

Kérdés:
Egyéb beruházás esetén – az önálló, építéssel nem járógépek, berendezések beszerzésére irányuló beruházások kivételével – műszaki leírást és dokumentációt kell csatolni. Mi számít "önálló, építéssel nem járó gépnek,berendezésnek"? Például egy sörpad, egy rendezvénysátor, egy büfékocsi,egy mezőgazdasági vontató vagy egy kotrógép? Tehát ezeknél nem kell műszaki leírás?

Válasz:
Az számít önálló, építéssel nem járó gépnek,berendezésnek, melynek rendeltetésszerű használatához nem szükséges építés. Minden fejlesztés "egyéb beruházásnak"számít, ami nem építés és nem gép, berendezés beszerzés? És ezek mindegyikénél kell műszaki leírás és dokumentáció?
Hogyan kezeljük például a rendezvényeket, vagy tanulmányutakat? Ezeknélértelmezhetetlen a műszaki leírás, dokumentáció! Jól gondoljuk, hogy nem kell egy fesztiválnál műszaki leírás? (a HACS kér be speciális mellékletként rendezvény tervet, tanulmányút tervet).